Tisztelt Doktor Úr! A következőben kérném véleményét! 4 és fél…

Jakab Tünde kérdezte:

Tisztelt Doktor Úr!
A következőben kérném véleményét!
4 és fél éve cicacsalád lettünk, mielőtt észbe kaptunk! Azóta 5 cica együtt él velünk, Anya, Apa, és a gyerekek (2 lány, 1 fiú). Az öt cicából csak egy cica nem volt idei évig kiivartalanítva, mert olyan pici volt, hogy sajnáltuk.
Pár hónapja érte ezt a cicát egy trauma. Az üveges zárt szobaajtón keresztül a másik cicát (apa cica, nagyobb, mint Ő) idegennek érzékelte az árnyékából, és ahogy kijött a cica a szobából, nekiesett. Ordenáré hangokat adva, gondolom megijedt és védekezett. Viszont a többi is begerjedt, és akkor elkezdtük őket 4: 1 arányban szeparálni, mert a 4 nem bántja egymást, míg visszaszoktak egymáshoz. De ez csak ideig-óráig volt jó. Ez után a támadó lány cicát is ivartalanítottuk, hogy a hormonális dolgokat is kizárjuk az okok közül. Ez volt 2 hónapja. Egy ideig teljesen nyugodt volt a helyzet.
Ma ez megint megismétlődött, megijedt a cica valamitől, és mivel ott volt közel a többi, jött a védekező hang, és támadás, úgy kellett őket majdnem szétválasztani, most külön szobában vannak, de ez nyilván most már tovább nem megy, sem fizikailag, sem idegileg nekik és nekünk sem.
Szívünk csücskei ezek a cicák, tényleg minden megteszünk értük, soha semmilyen ütközés nem volt eddig. De nem tudom, hogy a cicák emlékképei meddig maradnak fenn, és hatnak rájuk a tudatukban?!
Egyetlen ötletem maradt még, hogy a támadó cicának (a most ivartalanítottnak) adunk homeopátiás cseppeket.
Sajnos a végső megoldás, hogy egyedüli cicaként odaajándékozzuk egy új, gondoskodó gazdinak!
Szeretném kérdezni, hogy tud-e valamit javasolni, van-e ez irányban bármilyen tapasztalat, amit hasznosítani tudunk?
Az Etovet cseppeket ajánlotta több cicás gazdi, de mindenképp szeretnék ehhez útmutatást kapni, egyáltalán van-e esély arra, hogy a támadó cica megnyugszik végleg, mit tehetünk még?!
Hálásan köszönöm, hogy időt szakít levelemre!
Üdvözlettel
Jakab Tündi